Kérdezz – Felelek a Tűcseréről. Fiktív beszélgetés Józsefváros képviselőivel.

Mint arról magunk is tudósítottunk, Józsefváros Önkormányzatának képviselőtestülete szerdán döntött arról, hogy 2013. december 31-ei hatállyal felmondja a Kék Ponttal kötött együttműködési szerződését, a kerületi drogszemét kezelhetelenné vált problémájára hivatkozva. Arról is beszámoltunk, hogy sajnos sem a javaslatot tárgyaló testületi ülésre meghívást, sem korábban problémajelző egyeztető-megkeresést, az Önkormányzat részéről nem kaptunk.

Így tehát hivatlanul mentünk a nyílt ülésre, ahol néhány percre szót kapott igazgatónk, Dr. Rácz József is, de sok felmerült kérdésre és állításra sajnos nem tudtunk reagálni.

Az alábbiakban egy a józsefvárosi polgárok tájékoztatását is szolgáló, da sajnos a valóságban el nem hangzott, fiktív Józsefvárosi Képviselők – Kék Pont párbeszédet közlünk:

(Fotó: Balogh Zoltán)

KÉRDEZZ-FELELEK A TŰCSERÉRŐL

Fiktív (elmaradt, sosem volt) beszélgetés Józsefváros képviselőtestületének tagjaival

Józsefvárosi Képviselők: Mit mondjunk a kerületi lakosoktól érkező aggódó megkeresésekre reagálva, a játszótereken tucatnyi tűt találó, felháborodott szülőknek?

Kék Pont: Csak az igazat. Az utcai drogszemét problémája nagyon súlyos probléma és valóban veszélyt jelent a lakosságra. Ezért haladéktalanul erősíteni kell az utcai szociális munkát, benne a drogszemét begyűjtést, plusz szakemberek alkalmazását támogatva! A Magdolna-negyed Program III. körében beadott Önkormányzati pályázatban „asszertív utcai munka” megerősítéséhez benyújtott Kék Pontos szakmai tervek erről szóltak, de mióta a pályázat nyert, nem tudunk semmit a projekt megvalósításának alakulásáról. Az alapítvány saját erejéből korlátozottan tud csak tűt gyűjteni, ehhez továbbra is működtetjük azt a segélyhívó számot, amire lakossági bejelentéseket várunk, elsősorban nem a közterekre koncentrálva, hisz oda, az Önkormányzattal kötött együttműködés értelmében, a Közterület Fenntartó és a Városüzemeltetési Szolgálat emberei járnak. De a most induló és a Norvég Civil Alap támogatásából nyert sorstárs– programunkon belül éppen magukat a drogfogyasztókat is szeretnénk motiválni és rábírni a drogszemét begyűjtésére is.

JK: Igaz az, hogy a programban elenyésző számban folyik valós tűcsere, sokkal inkább tűosztás történik?

Kék Pont: Nem, nem igaz. Egy kliens egy nap 10 használt tűt tud jelenleg becserélni, és 5 steril tűt adunk ki nekik pluszban, tehát max. 15 tűt kaphatnak. Ez akkor is így van, ha 100-at hozott vissza. Paradox módon, a finanszírozás változása miatti csökkent tűcsere vezetett – részben – oda, hogy kevesebb tűt tudunk kiadni, ezért kevesebb tűt is hoznak vissza, mivel csökkent a motivációjuk is erre. Korábban a becserélési arány 70-80% volt, akkor több tűt adtunk ki, ami több tű visszahozását is jelentette. Külföldön vannak olyan programok, ahol „tűosztás” történik: ott olyan súlyos a járványügyi helyzet, hogy ezt a megoldást is jobbnak találják a semminél. Mi, szerencsére, még nem tartunk itt.

JK: Igaz- e, hogy a Kék Pont víziója arról, miszerint komoly HIV/AIDS veszély alakulhat ki a tűcsere program megszűnése esetén, alaptalan, hiszen az évi kb. 1200  HIV fertőzött közül jelenleg egy sem intravénás úton kapta el a vírust. Ezért „e helyett a mantra helyett, az alapítványnak inkább óvszert kéne osztogatnia!”

Kék Pont: Nem, ez így nem igaz. Az eddigi HIV fertőzöttségi mutatók és az intravénás használat közti összefüggés (egyelőre) igaz, minden hazai és nemzetközi szakmai megítélés szerint is éppen a tűcsere programok működésének köszönhetően. De a bukaresti és az athéni példa – ahol megjelentek a dizájner drogok [gyakori injektálás] és bezártak tűcsere szolgáltatásokat – a HIV fertőzések drasztikus emelkedését mutatja. Ez a „vízió” nem rémhírkeltés, hanem a döntés lehetséges kockázatainak számbavétele. Erre figyelmeztetnünk kell a döntéshozókat, ez szakmailag és etikailag is kötelességünk. Óvszert egyébként most is osztunk, ha van rá pénzünk.

JK: Igaz-e, hogy a tűcserének köszönhetően főként más kerületek drogosait szolgáljuk ki, akik aztán itt dobálják el a tűket a nyolcadik kerületben?

Kék Pont: Nem, nem igaz. Az Alapítvány Kontakt programja – aminek része a tűcsere-program is – anonim program, tehát sem személyi igazolványt, sem tb kártyát nem kérhetünk a klienseinktől. Ugyanakkor, néhány, a személyazonosításra nem alkalmas adatot kérünk: ilyen a lakóhely is, vagyis megkérdezzük, hogy honnan érkeztek. Mivel ismernek minket, és bizalmi kapcsolatra törekszünk velük, nincs okunk azt feltételezni, hogy becsapnának minket és sokukkal a környéken is rendszeresen találkozunk. Ez alapján a kb. 3000 regisztrált injekciós szerhasználó 55-60%-ának lakóhelye a Józsefváros. Ezt a Józsefvárosi Önkormányzatnak megküldött éves jelentéseink is rendre tartalmazták. A 2012-es beszámolót, idén júliusban egyhangúlag fogadták el a képviselők. Ezen felül pedig nem tűnik életszerűnek, hogy valaki napi több alkalommal is beutazzon a Józsefvárosba injektálni (a „dizájner drogok” esetében az injektálási gyakoriság a napi 5 felett van, de akár elérheti a 10-15 alkalmat is). Másrészt, az éjszakai Józsefváros nem biztonságos egy droghasználó számára (sem): könnyen bűncselekmény áldozatává válhat, ami elveszi a kedvét, hogy a kerületbe látogasson.

JK: Ha minden kerületben lenne Budapesten ilyen program, az lenne a jó megoldás?

Kék Pont: Nem, nem szükséges minden kerületben, felesleges pénzpazarlás lenne. Hiszen például a budapesti tűcsere programoktól is vannak adatok arra vonatkozóan, hol vannak nagyobb injekciós populációk. Tehát igen, néhány kerületi centrum hiányzik a pozitív változáshoz, illetve a jelenlegiek fejlesztése. Hangsúlyozni kell, hogy komplex szolgáltatásban kell gondolkodni: a tűcsere mellett a fertőző betegségek szűréséről és tanácsadásról is gondoskodni kell! Meg kell teremteni a továbblépés, a kezelésbe kerülés lehetőségeit is. A fertőző betegségek (hepatitisz C) gyógyszeres kezelését, illetve annak feltételeit is, de erre már önmagában egyetlen tűcsere program sem nyújthat megoldást.

JK: Nem gondolják, hogy Józsefváros 80 ezer polgárának érdeke áll szemben 1600 drogos érdekével?

Kék Pont: Nem, nem gondoljuk, mert tiszteljük Józsefváros polgárait, és úgy gondoljuk, hogy joguk van a széleskörű, felelős tájékoztatáshoz azért, hogy eldönthessék, mi is áll érdekükben valójában! A lakosság és a drogosok szembeállítása nem szerencsés és nem etikus. A droghasználók is a kerület lakosságát jelentik (tavaly 1305 fő volt közülük való) és a „lakosság” körében is vannak droghasználók. Azt kell eldönteni, hogy a mindenféle, a többségi társadalommal kapcsolatban nem álló (mivel nagyrészük nem jelenik meg az orvosi rendelőkben, családsegítőben, fél a retorziótól) injekciós droghasználók nem jelentenek-e nagyobb veszélyt, mint a jelenlegi helyzet, amikor a Kontakt programmal vannak kapcsolataik, így nyomon követhetjük a drogfogyasztás alakulását.

JK: Nem gondolják, hogy a tűcserékkel a környezet életminősége jelentősen csökken?

Kék Pont: Ellenkezőleg! Eleve oda települt a Kontakt tűcsere programunk, ahol sok injektáló droghasználó élt. Szerintünk a programmal való kapcsolat – pl. az, hogy veszélyeztető állapotban is be lehet menni a programba – éppen javítja a környék közbiztonságát is.

JK: Józsefváros eddig is túlterhelt volt a leszakadó rétegek problémáival,  a  tűcsere okozta problémát miért nekünk kellene felvállalni?

Kék Pont: Önöknek nem a tűcsere okozta problémát kell felvállalniuk, hanem a kerület súlyos drogproblémáját és arra kell válaszokat keresniük! Mindig is azt hangoztattuk, hogy bár a probléma a Józsefvárosban jelentkezik és döntően józsefvárosi lakosokat érint, a probléma megoldása meghaladja a kerület felelősségét és kapacitásait, de Budapest Főváros lehetőségeit is. Átfogó koncepció kellene nemzeti drogstratégiával, jól átgondolt akciótervvel és hozzárendelt forrásokkal! Első körben pedig kellene egy elfogadott kerületi drogstratégia, amihez az előkészítő szakaszában nagyban hozzájárultunk mi is, pontos állapotjelentést szolgáltatva és egy komplex rendszer alapjait lefestve a helyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórumnak.

JK: Amennyiben a droghasználat is büntetendő, akkor valójában egy jogszerűtlen állapotot tartottunk fenn eddig is, vagyis a tűcsere program egyfajta bűnsegédlet?

Kék Pont: Számos szervezet és hatóság ellenőrzi a Kék Pont tűcsere programját, továbbá állami támogatással is működik a szolgáltatás, illetve általában az ártalomcsökkentés ügye is Magyarországon. Mi nem állítanánk olyat, hogy állami szervek és hatóságok törvénytelen tevékenységeket támogatnak.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának 2013. január 31-ei közleménye, Kiss Nobert helyettes államtitkár – a Kék Pontos tűcsere programban tett-  látogatása kapcsán. A képen Prof. Rácz Józseffel, a Kék Pont igazgatójával látható.

Hivatkozások:

A Kék Pont 2012-es Józsefvárosi szakmai beszámolója, melyet a képviselők egyhangúlag fogadtak el.

A Kék Pont által írt szakmai állásfoglalás a Helyi Esélyegyenlőségi Program tervezete kapcsán, melyet a Józsefvárosi Önkormányzat kérésére küldtünk el idén július 27-én.

World Health Organization (2004): Effectiveness of sterile needle and syringe programming in reducing HIV/AIDS among injecting drug users.(Evidence for action technical papers). World Health Organization, Geneva.

World Health Organization (2009): WHO, UNODC UN Office on Drugs and Crime), UNAIDS (Joint UN Programs on HIV/AIDS): Technical guide for countries to set targets for universal access to HIV prevention, treatment and care for injecting drug users.

WHO, UNODC, UNAIDS:Technical guide for countries to set targets for universal access to HIV prevention, treatment and care for injecting drug users, 2012 revision

EMCDDA/ECDC, Lisbon, January 2012:HIV in injecting drug users in the EU/EEA, following a reported increase of cases in Greece and Romania

EMCDDA, Lisbon, October 2011: ECDC and EMCDDA guidance. Prevention and control of infectious diseases among people who inject drugs. Guidance in brief

Nemzeti Drogellenes Stratégia (tervezet): H/11798. számú. Országgyűlési határozati javaslat

Végül  egy nagyon korrekt videó a 444.hu-tól!

Kiegészítések:

Az Egészségügyi Világszervezet, az ENSZ kábítószerügyekkel (UNODC) és a HIV/AIDS betegséggel (UNAIDS) foglalkozó szervezetei, az Európai Unió drogproblémákkal foglalkozó szervezete (EMCDDA és a betegségkontrollal foglalkozó szervezete (ECDC) ajánlásai (2004, 2009, 2011, 2012) felhívják a figyelmet a tűcsere-központok fontosságára a fertőző betegségek megelőzésében, a fertőző betegségek terjedésében. Ezek azok a szolgáltatások, amelyek mintegy első lépést jelentenek a további kezelések irányában (ahogy a Nemzeti Drogellenes Drogstratégia tervezete is fogalmaz). A tűcsere-programokban – a Kék Pont Alapítvány esetében is – a tűcsere mellett szakképzett szociális munkások tanácsadással szolgálnak, speciálisan a fertőző betegségek megelőzését szolgáló tanácsadással, HIV és hepatitisz C szűrőprogramot működtetünk, életvezetési tanácsadást és elsősegély-ellátást nyújtunk. 2013-tól belgyógyász és pszichiáter-addiktológus szakorvos is résztvett a tanácsadásban, az esetek továbbirányításában. A hivatkozott szakmai források ezeket a szolgáltatásokat is javasolják. A hivatkozott nemzetközi dokumentumok is megállapítják – miként az 1970-es évek óta tartó nemzetközi vizsgálatok is -, hogy a tűcsere-programok nem könnyítik meg a droghasználatot, nem növelik az injekciós droghasználók számát és nem idézik elő a droghasználat módjának változását sem (szájon át történő használatról az injekciózásra). Mivel az USA szövetségi kormánya 2012-ig nem támogatta a tűcsere-programokat és az injektáló droghasználók számának növekedése és a tűcsere-programok közötti kapcsolat feltételezésként megjelent, ezért tömegével születtek az ilyen vizsgálatok. Nem találtak összefüggést a szerhasználat és a programok között, viszont a fertőző betegségek csökkenését tapasztalták. Az USA kormánya is ezért döntött a tűcsere-programok elismeréséről. Az első lépést követő kezelési lánc kiépítése azonban meghaladja a Kék Pont erőfeszítéseit: több alkalommal is jeleztük a kerület felé, hogy ilyen továbblépésre szükség van: az országos kezelőrendszerek a kapacitása és más jellemzők miatt nem alkalmasak a tömeges injekciós használó kezelésére.„Tehát a felépülés-központú szemlélet alapján működő teljes kezelési láncnak a különböző alacsonyküszöbű, illetve ártalomcsökkentő programok is részei, annak mintegy első állomását jelentik.” Nemzeti Drogellenes Stratégia (tervezet), 2013, 48.o.