Ez jó mulatság, NŐI MUNKA volt!

Végetért a “A társfüggőség 10 arca” címmel tavaszra meghirdetett női csoportunk, alapítványunk központi drogambulanciáján, a ferencvárosi Gát utcában. A 12 üléses tematikus, pszichoterápiás csoport vezetője, Komáromi Éva pszichológus egészen kivételes élményről számolt be, amelyet a közös munka során kapott ő is a csoporttól. De az igazi meggyőző visszajelzés az, ha maguk a csoport tagok is azt érzik, hogy jól megdolgoztak magukon, “Jó mulatság NŐI MUNKA volt!!” Reméljük lesz lehetőségünk a folytatásra is!

Három résztvevő rövid, szubjektív beszámolója itt olvasható:

“Nagyon sokat kaptam ettől a csoporttól. Megvizsgáltuk a társfüggést minden oldalról, beszéltünk a legfontosabb dolgokról: intimitásról, bizalomról, féltékenységről, vonzalomról, szexualitásról…stb. Mindezt úgy, hogy mindenki elmondta a saját verzióját. A feladatok, és a kiscsoportos megosztások nagyban segítettek őszintén vállalnunk egymás előtt a gyengeségeinket, amitől nőtt bennem a bizalom. Színes, jó társaság jött össze, jó volt látni, hogy nem vagyok egyedül a gondjaimmal, és azt még jobb, hogy mindenkinek mennyire sajátos film forog a fejében a párkapcsolatról, és hogy azt mennyire determinálja az elsődleges szülői mintánk. A reményt keltő, és a program fő üzenete számomra viszont az volt, hogy ez a minta felülírható. Köszönöm, hogy részt vehettem, és kíváncsi örömmel várom a folytatást, ha lesz. (D.)”

„A csoportba az önmagamra találás miatt jelentkeztem és társkapcsolati nehézségeim felismerésében vártam a segítséget. Ez a tizenkét alkalmas tematikus csoport, rendszerelméleti megoldásokat kínált számomra, egyfajta utazást a saját központom felé, ahol találkozhatok önmagammal. Olyan sorsokkal és traumákkal találkoztam társaim tükrében, melyek hasonlóságuk miatt könnyebben átláthatóak, így saját magam számára mélyebb és összetettebb gondolatokat ébresztett. Úgy érzem ez az utazás közelebb vitt társfüggőségem megismeréséhez és múltam feldolgozásában is segítségemre volt. Köszönöm a lehetőséget!(M.)”

“A csoportban szeretem, hogy a tagok hajlandóak felfedni gondosan titkolt érzéseiket, félelmeiket, de előrelépésüket, felismeréseiket is, nem félnek megmutatkozni igazi valójukban, és akár nevetni is önmagukon. Szeretem még, hogy a csoport egy téma-egy alkalom felépítésének köszönhetően, jól körülírhatóvá és megjeleníthetővé válik ez a függőség. Én a csoport folyamán megéltem egy csúnya szakítást, és sokat segített, hogy volt hely ahol szembe tudtam nézni magammal, segített feldolgozni és megérteni az eseményeket. Szeretem még, ahogy Komáromi Éva doktornő vezeti a csoportot, teret engedve az egyes csoporttagok megnyilvánulásainak, és finoman irányítva, ha esetlegesen elakadunk valahol. (Z.)“

Mit is kívánhatnánk mi ezek után, mint civil szervezet? Köszönjük mi is az együttműködést, nélkületek ez tényleg nem jöhetett volna létre, és maradjatok együtt!! Mi igyekszünk rá  a jövőben is támogatást is szerezni…

A női csoportot, tavalyi pályázataik keretében, az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatta. Köszönjük.