Az iskolai drogtesztelés nem hatékony

A véletlenszerűen végzett iskolai drogtesztelések ötlete újra és újra megjelenik, mint a diákok droghasználatának „megoldása”. Mivel a drogteszteket valóban előre be nem jelentve végzik, nincs lehetőség kibújni a vizsgálat alól és így kiderülhet, ki az, aki drogot használ. A módszer ráadásul objektív, azaz nem önbevalláson alapul. Mi a probléma a módszerrel? Látszólagos egyszerűsége jelenti éppen az egyik fő problémát. Mint a nagynevű „Addiction” folyóirat legújabb száma, DuPont és munkatársai (2013) vizsgálataira hivatkozva megállapítja, a módszert az univerzális drogprevencióban alkalmazzák, elsősorban az USA-ban. Pontosabban, elrettentő és a droghasználattól visszatartó hatása illeszkedik az előző prevenciós megközelítésbe, a másik szerepe, a droghasználó diákok azonosítása már a szelektív prevencióba tartozik.

Az univerzális prevencióról sok kutatás megállapította, hogy éppen a „mindenkire ugyanazt” logika miatt alkalmazása kevéssé hatékony. Ilyen még pl. a „mondj nemet a drogokra” program is. A megközelítés szerint minden diák ugyanabban a prevencióban részesül, de mivel a diákok egyéni vagy akár kulturális különbségei nagyon is jelen vannak, ezért az általános módszer nem ér el hasznosítható hatást. A kiindulás az, hogy a diákok maguk döntenek arról, hogy használnak drogokat vagy sem. Sajnos, ez a megközelítés azt sem veszi figyelembe, hogy az iskolai környezetnek, a kortárs csoportoknak jelentős szerepük van abban, hogy a diákok használnak-e drogokat vagy sem. Ezért a véletlenszerű iskolai drogtesztelés – mivel ezekre a tényezőkre nem érzékeny – nem tud eredményes lenni. Az iskola egészét megcélzó, holisztikus megközelítések sokkal jobb eredményekkel járnak.

A drogtesztelés másik következménye, hogy azonosíthatók a droghasználó diákok. Ugyan a drogtesztelés sok követője azt úgy végzi, hogy az eredmény ne büntetés legyen a droghasználó számára (pl. ne zárják ki az iskolából), hanem egy eszköz, amellyel kezelésbe kerülhet, ez a szempont a gyakorlatban ritkán érvényesül. Az eredmények alapján a motivációs interjú ezt a célt sokkal jobban szolgálja. A droghasználó azonosítása azért is kérdéses, mert a drogteszt pl. az alkoholfogyasztást nem tudja kimutatni, ami szintén súlyos probléma lehet a serdülőkorban. Az Addiction ugyan nem említi, de ehhez hozzátehetjük, hogy a legtöbbúj pszichoaktív anyag sem mutatható ki a drogtesztekkel. Jogi megfontolások miatt az Egyesült Államokban a módszert elsősorban a tanórán kívüli (pl. sport) tevékenységek során végzik: könnyű belátni, hogy ide elsősorban inkább a kevesebb kockázati magatartást mutató diákok járnak.

Végül, az Addiction lap összefoglaló véleménye: a véletlenszerűen végzett iskolai drogtesztelés megkérdőjelezhető tudományos háttérrel rendelkező, hatásaiban nem eredményes módszer.

Az iskolai drogtesztelés szükségessége sajnos gyakori “slágertéma”, hívei szerint a megelőzés jegyében szükséges. A Kék Pont 2008-ban Droglátó (médiahack) kampányával hívta fel a figyelmet arra, hogy a jó prevenció soha nem épülhet elrettentésre és tiltásra, csak együttműködésre és bizalomra.

Dr. Rácz József

A TASZ 2008-as filmje a Kék Pont  Droglátó kampányáról.