Komoly várólista várható a hepatitis C fertőzöttek kezelésében

Blogunkban időről-időre beszámolunk Budapest nyolcadik kerületében működő Kontakt ártalomcsökkentő programunk tapasztalatairól, az intravénás drogfogyasztás alakulásáról és a fogyasztók jellemzőiről. Klienseink körében végzett szűréseink eredményei azt mutatják, hogy ők egy különösen veszélyeztetett csoport, amennyiben a megszűrtek 70%-a hepatitis C fertőzött. Programunk idei stratégiai céljai között első helyen a HIV és hepatitis  szűrések és a megszűrtek számának emelése áll, folyamatosan biztosított tanácsadással és egy a szűrés és tanácsadás együttes szolgáltatásának igénybevételét motiváló peer-program (sorstárs-segítői program) beindítása.

Mivel az elmúlt időszakban értesültünk a hazai hepatitis C fertőzötteket érintő kezelés hamarosan bekövetkezendő  változásairól, felkértük Dr. Szabó Olga infektológust, a budapesti Szent László Kórház orvosát, tájékoztasson minket a várható változásokról és azok hatásairól.  Alábbiakban közöljük a hozzánk eljuttatott szakértői tájékoztatást:

“Hepatitisz C vírussal fertőzött injekciós droghasználók kezelési lehetőségének változása

A fertőző májgyulladásnak (hepatitisznek) három formája okoz leggyakrabban megbetegedést.

Az „A” vírus által okozott májgyulladás rossz higiéniai körülmények között, fertőzött étellel vagy ivóvízzel terjed. A fertőzöttek kb. 30%-ánál alakulnak ki tünetek (1-2 hétig tartó láz, elesettség, étvágytalanság, sárgaság). Van ellene védőoltás.

A „B” vírus okozta májgyulladásnál a vírus vérrel vagy testnedvekkel terjed. Van ellene védőoltás, Magyarországon az 1985 után születettek részesültek kötelezően védőoltásban.

A „C” vírus okozta májgyulladás vérrel terjed, a szexuális aktivitással kapcsolatos fertőzések is főként nyálkahártya sérülés miatt, vér útján történnek. Nincs ellene védőoltás. A fertőződés után 75-80%-ban tünetmentes vagy tünetszegény tartós vírushordozás alakul ki. Ilyenkor nincsenek klinikai tünetek, de az illető fertőző. 100 vírushordozóból kb. 70 esetben krónikus májbetegség alakul ki, 5-20 esetben 40-50 év elmúltával májzsugor (ami jelenleg nem gyógyítható), 1-5 főnél pedig halálos szövődmény (májzsugor vagy májrák) jön létre. Részletesebben: http://www.majmoly.hu/majmoly/ Magyarországon az epidemiológiai adatok alapján 80-100 ezerre becsülik a krónikus hepatitisz C vírussal (HCV) fertőzöttek számát. Évente körülbelül 700 új esetet, összesen eddig 21 ezer beteget regisztráltak hepatitisz C vírus (HCV) fertőzéssel. Közülük sokan (8000-9000) az előrehaladott betegségük, a már tüneteket mutató májzsugor vagy májrák (hepatocelluláris májrák) miatt már nem kezelhetők a jelenleg elérhető, interferon-alapú gyógyszerkombinációval.

Az eddigi két vírusellenes szerből (interferon injekció és ribavirin tabletta) álló kombinált kezelést, mellyel a betegek körülbelül 40%-a vált tartósan vírusmentessé, 2011 májusától a G1 genotípusú C vírus hepatitis esetén standard kezelésként, direkt vírusellenes tablettával egészítik ki. A három vírusellenes szerből álló kombinált vírusellenes terápia lényegesen hatékonyabb, a hazánkban elterjedt G1 genotípusú HCV esetén 70% körüli tartós vírusmentesség érhető el a korábban még nem kezelt betegeknél, míg ismételt terápia esetén 60-65%-ban lehet tartós vírusmentességet elérni.

Magyarországon a hármas kombinációt előreláthatóan 2013 májusától finanszírozza az OEP és ezután várhatóan csak ismételt kezelések indulhatnak a közeljövőben. A kettős kombinációval évente körülbelül ezer kezelés anyagi hátterét biztosították, egy kezelés havonta 500 ezer forintba, összesen 5-6 millió forintba került. Körülbelül 8-9 ezer beteg kapta meg az utóbbi 10 évben, körülbelül felük, 4000-5000 beteg gyógyulhatott meg, a kezelésre rosszul reagáló kb. 3500 beteg további kezelésre vár. A hármas kezelés jóval drágább, betegenként 15 millió forintba kerül majd. 2013-ban az OEP erre 4,5 milliárd forintot biztosít, vagyis az idén 300 beteget kezelhetünk az erre váró kb. 3500 betegből.

Hogy kik juthatnak elsőkként a kezeléshez, vagyis a sürgősséget és sorrendiséget, az úgynevezett prioritási index alapján, számítógépes rendszer fogja meghatározni.

A prioritási index olyan számított érték, amely részben objektív (a krónikus májgyulladás stádiuma, aktivitása, romlása), részben szubjektív tényezőket és speciális szempontokat is számításba vesz. Az OEP finanszírozási korlátjával együtt ez várólista kialakulását jelenti, melynek elején az előrehaladott hegesedésben, még tüneteket nem mutató májzsugorban szenvedő betegek lesznek, hiszen számukra a legsürgetőbb a kezelés. Ennek alapján, mivel egy fiatal, rövid ideje HCV fertőzött intravénás droghasználó prioritási indexe alacsony lesz, csak hosszú évek múlva kerülhet a várólista élére, csak akkor kaphat hatékony vírusellenes kezelést. Közöttük, főként Budapest rosszabb szociális helyzetű kerületeiben igen magas a fertőzöttségi ráta, ami a kezelés minél korábbi (a protokollnak megfelelő feltételek betartásával, vagyis az intravénás szerekről való leállás után) megkezdésének hiányában meredeken fog tovább emelkedni.”

Dr. Szabó Olga

Szent László Kórház