Életünk első éjszakája…. Kutatóként!
Idén mi is bekapcsolódtunk a Kutatók Éjszakája programjába, “Party szimuláció a biztonságosabb éjszakai szórakozás jegyében” című programunkkal, amely a budapesti Gondozókertben valósulhatott meg. Óriási köszönet önkéntes kollégáinknak lelkes közreműködésükért, és a látogatóknak, akik kíváncsiak voltak ránk!
Alábbiakban a szakmai beszámoló, ajánlott kutatási listával.
Munkatársunk, Fátyol Menyhért írása:
A Kék Pont Alapítvány fennállása során először határozta el magát, hogy felveszi a kesztyűt és saját programmal indul a Kutatók Éjszakáján. Annak ellenére, hogy a kutatás területe nem áll távol az alapítvány profiljától, ez az esemény teljesen új kihívások elé állított minket. És mint e programelem felelőse, már az elején be kell, hogy valljam: nekem korábban még látogatóként sem sikerült eljutnom a Kutatók Éjszakájára.
Abban azonban egyetértés volt a szervezők részéről, hogy ennek az éjszakának nem a száraz tényekről és a statisztikai adatokról kell szólnia. Itt most szórakoztatnunk kell amellett, hogy tudományos diskurzust folytatunk a látogatókkal. A téma adta magát, hiszen mi lenne szórakoztatóbb, mint egy elektronikus zenei parti!? A zenét hozza a Dj, nekünk csak meg kell töltenünk tartalommal az éjszakát, ami szintén nem okoz problémát: a Kék Pont ugyanis még bármiféle tömegkatasztrófát megelőzően, 1998 óra tesz aktívan a biztonságosabb éjszakai szórakozás kialakításáért Magyarországon, elsősorban a Party Service elnevezésű szolgáltatás önkénteseinek segítségével. Így került be a Kutatók Éjszakájának programfelhozatalába az Audiovizuális Party Szimuláció – A biztonságosabb éjszakai szórakozás jegyében. A helyszínt pedig a Gondozókert biztosította számunkra, ahol egy rövid egyeztetés után, sikerült megkapnunk az erre legalkalmasabb termeket.
A programelem regisztrációköteles volt, és figyelemmel is tudtuk kísérni, ahogy a 70 hely szépen megtelik nevekkel. Azt viszont nem tudhattuk, hogy kiket rejtenek a nevek. Végzős szociológus hallgatókat? Kommunikáció szakos leendő parti szervezőket? Esetleg már aktívan tevékenykedő kutatókat, akik érzékenyek a téma iránt? Ezekkel a hipotézisekkel indultunk neki a szakmai anyag összeállításának. Mivel én magam nem vagyok sem kutató, sem szociológus, szintén felszínes tudástőkémet kellett felduzzasztani, hogy miket is publikáltak a témában külföldön és miket kutattak itthon, Magyarországon. Külföldi források akadtak szép számmal. Nem lehetett volna vele Dunát rekeszteni, de azért volt. Viszont magyar viszonylatban már nem volt ennyire árnyalt a kép. Az éjszakai élettel, a parti szcénákkal, a biztonságos éjszakai szórakozással kapcsolatos források megjelölésénél ugyan az a néhány név ismétlődött, újra és újra. Talán egy kezemen meg tudnám számolni, hogy hányan is ásták bele magukat ebbe a viszonylag ismeretlen, de annál izgalmasabb tudományterületbe.
A helyszínre érkezve az érdeklődők nyomtatott kérdőívekkel találták szembe magukat, melyeket önkénteseink helyeztek a kezükbe, egyből az előtérben, amely a regisztrációra szolgált. Amint összegyűlt egy körülbelül 6 fős társaság, rögtön bebocsátást nyertek a parti térbe, ahol a kivetítőkön futó diák (prezi.com) alapján meg kellett nevezniük, hogy milyen kockázati tényezőket ismernek fel a partizás során, továbbá mivel, hogyan lehet ezeket az ártalmakat és kockázatokat csökkenteni. A képek alapján nem kellett túl bonyolult szituációkat felismerni. Elég volt beazonosítani egy túlzsúfolt szórakozóhelyet, a rohamszerű ivás (binge drinking) rejtette veszélyeket, vagy azt, hogy mennyire nem célszerű alkoholt energiaitallal, illetve kábítószerrel vegyíteni. A hozzánk ellátogató kutatók ezeket rendre fel is ismerték, sőt, volt aki továbbgondolva a dolgokat, megnevezte az alkohol által kiváltott agressziót is kockázati tényezőként. Az ártalomcsökkentő megoldásokat első kézből a Party Service demonstrálta számukra. A körülbelül 20 perces benntartózkodást közös kiértékelés követte, ahol a nyitott kérdésekre (azért döntöttünk a nyitott kérdőív mellett, hogy egyáltalán ne sugalmazzuk a válaszokat) meglepően adekvát válaszokat kaptunk. A meglátásom az, hogy a látogatók nagy valószínűséggel nem kutatók voltak. A többség húszas éveiben járó, fiatal felnőtt volt, akik előtt valószínűleg nem ismeretlen az elektronikus tánczene és a partik világa. De megfordult nálunk racionálisan gondolkodó szülő, aki ránézésre 18 körüli gyerekét és annak barátnőjét kísérte a rendezvényre. Volt szülő egészen fiatal, körülbelül 10-12 éves fiával. Ő minden bizonnyal a korai prevenció híve. A kitöltött kérdőívek megszámlálása után világossá vált, hogy a meghirdetett 70 hely több mint felét ki is töltötték a látogatók, közel 40-en csinálták végig a parti-szimulációt. És amiatt sem érzem magam csalódottnak, hogy nem elsősorban kutatók tették tiszteletüket a rendezvényen, hiszen így is azokhoz ért el üzenetünk a biztonságosabb éjszakai szórakozással kapcsolatban , akiket ez érint: a fiatal felnőttekhez, vagy ha úgy tetszik, a partizókhoz.
Fotó: Varga Dániel