Digitális drogprevenció – Ki lesz az első fecske?
“És akkor íme, itt van a tanár, három dimenziós audovizuális ingerként!” –ezzel a Gyarmati Éva pszichológustól származó pikírt, de találó felkiáltással jöttem el még februárban a Digitális Nemzedék konferenciáról, amely kiválóan érzékeltette azt az ellentmondást, amit a “Z” generáció, vagyis az 1995 után született, a mai kamaszok, a digitális bennszülöttek élnek át, amikor a gép mellől felállva, beérnek a suliba. És ezzel a kissé irónikus megállapítással a fülemben érkeztem vissza a május 26-ai folytatásra, a Digitális Pedagógus konferenciára is.
Kíváncsian vártam, hogy milyen jó gyakorlatok léteznek azoknak a srácoknak a lekötésére, akiknek 75%-a fent van a facebookon, jóval többet tölt (le) magának videót, mint tejet, és mindennapi internet használata során rutinszerűen oldja meg házi feladatait a google kereső és a wikipédia segítségével….Vajon a már csak nyomokban létező iskolai drogprevenciónak, és a retorika szintjén már támogatást kapó iskolai egészségfejlesztésnek vannak – e esélyei ebben a virtuális, és egyben nagyon is valóságos térben?
Közelítsük meg először talán egzaktabb módon azt, hogy miért volt szükség egyáltalán arra, hogy a fenti címeken az ELTE Pedagógiai és Pszichológia tanszéke konferenciákat rendezzen! A 2010-es EURO Kids felmérés szerint (9-16 éveseket kérdeztek internethasználati szokásaikról) az európai 9-12 év közötti gyerekek 51%-ának van saját profilja valamelyik közösségi oldalon (ne felejtsük el, hogy a facebook regisztráció alsó korhatára 14 év), míg a 13-16 év közöttieknél ez az arány már 79%. Európában a magyar gyerekeknek van a legtöbb “ismerőse”. Kevésbé egzakt összehasonlításban, a digitális bevándorlókra (a mai kamaszok szüleire) jellemző a módszeresebb, pontosabb információfeldolgozás, a hosszabb távú memória fejlettsége, a logikus, elemző gondolkodás igénye. Míg a digitális bennszülöttek könnyebben dolgozzák fel a változó információkat, fejlettebb a rövidtávú memóriájuk, gyorsabb a döntéshozataluk, vagyis eltérő az agyműködésük. A korszerű info-kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazásának és a fentebb ecsetelt, joggal népszerűséggel bíró közösségi média használatának meggyőző előnyei között említhető hogy interaktívitást, tanuló- és élményközpontúságot, hitelességet, együttműködésre ösztönzést, rugalmasságot és kontrollálhatóságot nyújtanak.
El kell ismerni, valóban up to date tanácsot adtak a kormány képviselőjének, Téglássy Kristóf ifjúsági főosztályvezetőnek (NEFMI) azok, akikre hallgatva kiemelt prioritású és meghódítandó területnek nevezte a közösségi médiát a drogprevenció számára, még 2011 elején. Más kérdés, hogy most sem az iskolai drogprevenció nem mérhető, sem a közösségi médiát meghódító prevenció nem látható. Ha volt is rá indíttatás, a beigért támogatást elvitte a cica, a kreativitást pedig a túlélésért hajtás. Márpedig nincs mese, meggyőződésem hogy muszáj lesz a drogpreventoroknak is megújulni és felfedezni a digitális teret! Természetesen ma már a szakmai szervezetek nagy része jegyezve van a facebookon, és használ sok csatornát, de én most a tudatos kommunikációs tervezésről és a digitális eszköztár kreatív használatára épülő prevenciós programokat hiányolom. A hagyományos drogprevenció tökéletes kiüresedéséről már sokszor szót ejtettünk, most az a kérdés, hogy milyen hamar tudunk választani a már elérhető digitális jó gyakorlatok közül. A Digitális Pedagógus (fura elnevezés, ilyenkor előttem egy hologramszerű tanár jelenik meg) konferencia egyik fénypontja volt az, amikor az IKT eszközeit már kiválóan és szellemesen használó tanárok pályázatait díjazták. Volt itt kis faluból érkezett prezivel bemutatkozó gyógypedagógus, aki egy 7 fős, szegregált SNI-s (sajátos nevelési igényű) osztályt tanít, 9-19 éves korúakat, akikkel a felelős állattartás támában készítettek saját projektet, számos korszerű technika bravúros felhasználásával. Akadt középiskolai tanár, aki kortárs verseknek rendezett nagy sikerű lájk versenyt a facebookon, a költők saját honlapjainak tanulmányozásaival, videóinterjúk (youtube) felkutatásával és letöltésével, sőt újak készítésével is, digitális kamera használattal. Az ezzel párhuzamosan futó slam poetry projekthez is volt bőven mit gyűjteni a neten, a csoportmunka eredményei mind a közösen megosztott google dokumentumokba kerültek. És a két projekt összefutásaként persze offline “termék-bemutató” is volt a suliban. Kosztolányi és Ady twitteres vitája a vitakultúra fejlesztését is bizonyítottan segítette. A 2 és fél hetes környezettudatos energia-projekt nem csak a kooperatív tanulás élményét adta a gyerekeknek a facebookos rejtett csoportokban, de szintén diskurzus- erősítők voltak a megosztott linkeket illető kommentek is. Nagy Gergő kommunikációs szakértő is megerősítette, hogy kutatások igazolják azt a tényt, hogy az online tanulóközösségek születése és a népszerű közösségi oldalak használata olyan diákokat is be tud vonni, akiket a hagyományos módszerekkel eddig nem sikerült. 2009-ben a Texasi Egyetemen, 2012-ben a Southern Cross Egyetemen vizsgálták a twitter, egyetemi előadásokon történő bevetésének eredményeit, és mindkét esetben azt tapasztalták, hogy számszerűen is, jelentősen több diákot lehetett bevonni a közös munkába, illetve, hogy a félénkebb, a szerepléstől általában tartózkodó diákok is hozzászólnak, és anonim módon, de azonnal reagálnak a feltett kérdésekre, problémákra.
És most egy pillanatra legyünk idealisták, és gondoljunk csak bele, hogy micsoda lehetőségek és izgalmas gyakorlatok rejlenek mondjuk egy iskolai egészségstratégia közös kidolgozásának folyamatában, amely szerencsés esetben végighúzódhat a tanéven, a tanórai beszélgetéseken, az iskola utáni szakkörökön, az iskolán kívüli közösségi programokon, a szülők és tanárok bevonásában, a sport-és családi napokon, és mindez a közkedvelt IKT eszközökkel és a közösségi média vonzó világában is megjelenve!
Mert vegyünk sorba újra a IKT oktatásban bizonyított és most e helyütt emlegetett jótékony hatásaiból csak 5-öt, kitekintve a drogprevenciós, egészségfejlesztő célokra is:
1. diskurzus teremtő – a tudatmódosításról szóló nyílt társadalmi diskurzus nálunk hiánycikk, a vita, ha van is, értékeken és nem tudományos evidenciákon alapuló, átpolitizált
2. együttműködést fejlesztő – ha drogfogyasztásról beszélünk, sajnos jellemző nálunk a bagatellizálás, vagy a hiszterizálás. E két megközelítés képviselői közötti falat nehezebb feltörni, mint bámelyik honlapot. A hatékony drogprevenció együttműködésre és bizalomra épül, s nem hatósági attitűdből közelít.
3. hiteles információk megtalálására nyílik esély, saját tartalom szolgáltatással kiegészítve – a drogokról, és a drogfogyasztáról rengeteg sok téves információ, tévhit, városi legenda kering a neten is. A legfiatalabb korosztály képviselőit érdemes segíteni a tájékozódásban, sőt, megosztani való sokszor a káros tartalom is, de a megfelelő kommentekkel, útbaigazítással, és hiteles szakmai forrásokkal. Törekedni kell rá, hogy különválasszuk a tudományos tényeket az ideológiai megközelítéseken alapuló hozzászólásoktól.
4. segíti az anonimitást – a rejtett droghasználat és rejtőzködő droghasználók, az illegalitás ténye miatt különösen fontos.
5. élményszerű, tanuló-központú tanulás – na, ez az, amire a legjobban rá vagyunk talán szorulva, ha iskolai drogprevencióról van szó és azt szeretnénk, hogy a diákok kedvvel, örömmel vessék bele magukat a témába! Az IKT eszközökkel és a közösségi média-jelenléttel nem őket csalogatjuk magunkhoz, hanem mi megyünk házhoz. Azt az eszközt tanuljuk meg használni, ami mellett ők már letették a voksukat, szeretik, sőt nélkülözhetetlennek tartják. Nem lemondanunk kell valamiről, a személyes kontaktusokról és beszélgetésekről, csak ne raagszkodjunk pusztán a megszokott formákhoz!
Nemrégiben egy Amerikában élő magyar reklám -és kommunikációs szakembertől, a sikeres projektek titkaként három dolgot hallottam kiemelni. A jó ötlet, a kreativitás csak az egyik elmaradhatatlan feltétel. Másik az időzítés, a harmadik pedig hogy végig is kell csinálni, amit eltervezünk. Vajon ki lesz az első fecske???
A Digitális Pedagógus konferencia előadásairól készül videók, illetve a prezentációk letölthetők a program honlapjáról.
(Barna Erika)