Az ízesített sörök mint ártalomcsökkentő eszközök?
Tiltakozik a Magyar Sörgyártók Szövetsége, az ízesített söröket is sújtó népegészségügyi, az ún. “chipsadó” miatt. Csíkné dr. Kovács Klára elnök nyilatkozata szerint, “az ízesített söröket pont azért találták ki, hogy kevesebb alkohol jusson a szervezetbe.” (Klub Rádió, 2011.10.20.)
Mielőtt koccintanánk erre a gondolatra, ne hagyjuk figyelmen kívül mindazt, amit a túlzott alkoholfogyasztás kialakulásának hátteréről tudunk! És lehetőség szerint még most, mielőtt a Cigirágó Gyártók Szövetsége is azzal kérné ki magának a népegészségügi adó rájuk vonatkozó lehetőségét, hogy ők, a ciginek látszó rágókkal csökkenteni akarják a valódi dohányzásra való rászokás esélyét! Az alkoholnak, az addiktív potenciálja (hozzászokási esélyt mutató értéke) igen magas, vagyis kémiailag a hozzászokás esélye jelentős. Azonban az egyéni alkoholfogyasztás kilakulásánál, mint egyéb más szerek és viselkedési függőségek esetében is, az alkoholtartalom mértékénél jóval meghatározóbb az a szocio-kulturális kontextus, amelyben a használat rögzülhet. Bár a kamasz életkori sajátosságként lázad a szülői generáció értékei ellen, és konkrétan a szülő személye, tekintélye ellen is, a szülői mintakövetés, a felnőtt társadalom viselkedési normáinak beépülése, bizonyítottan minden kémiai hatásmechanizmusnál erősebb adaptációs jelenség. És igen, a fiatalok kedvelik az édesebb ízeket, lásd a korai VBK korszakot (vörösboros kóla), majd későbbi lecsengését is! Egyes kutatások arra utalnak, hogy az édes ízű alkoholokat kezdetben a lányok, később már a fiúk is fogyasztották (Jones és Barrie, 2011), tehát a brand igen hatékony volt. Az édes, tejes íz különösen vonzó a 12- 30 éves fiatalok számára, még akkor is, ha az alkohol ízét nem tudja teljesen eltüntetni (Copeland és munkatársai, 2007). Svédországban 1996 és 1999 között az édes alkoholok és az édesített sörök adták a 15-16 éves fiúk alkoholfogyasztás növekedésének felét, míg lányoknál a kétharmadát (Romanus, 2000). Az édes ízen túl pedig a fiatalok éppúgy szeretnek mindent ami menő, amin menőn néz ki, legyen az cipő, sporttáska, telefon, vagy “megdesignolt” ital.
Ahogyan a drogdiskurzusban évek óta hiába hangsúlyozzák a szakemberek, hogy nem ismert olyan kutatási eredmény, amely alátámasztaná a marihuána kapudrog-elméletét, úgy sikkad el sajnos rendre az az érv is, amely viszont a dohányzás és marihuána- használat közti egyenes arányú összefüggést hangsúlyozza. De egy néhány évvel ezelőtti CSR – Corporate Social Responsibility, vállalati társadalmi felelősségvállalás – témájú konferencián magunk is hallottunk egy olyan dohánygyártó által támogatott kutatásról, amelynek a nyilvánosság előtt röviden prezentált eredményeként azt kaptuk, hogy a fiatalok dohányzásának az őket érő stressz az oka, ami ugye sajnos az egész magyar társadalom népbetegsége. Azt már ott és akkor senkinek nem jutott eszébe, hogy esetleg itt a felnőtt társadalom stresszkezelési mintáinak kétségbevonhatatlan hatásait látjuk ismét érvényesülni.
Vagyis a sörgyártók érve, a legjobb indulatú megközelítés szerint is – amely eltekint minden piackutatásra épülő szikár marketing érdektől – naívan utópisztikus.
A fiatalok alkoholfogyasztásáról és a binge drinkingről (rohamszerű ivás) és a kialakulását befolyásoló tényezőkről igazgatónk, Dr. Rácz József tartott előadást a Kék Pont 2010 szeptemberében “Hányatott Sors” címen megrendezett, a magyarországi mértékletes alkoholfogyasztás lehetőségeiről szóló konferencián. Az előadás ppt-je letölthető itt.
Hivatkozások:
Copeland J, Stevenson RJ, Gates P, Dillon P.
Young Australians and alcohol: the acceptabllity of ready-to-drink (RTD) alcoholic beverages among 12-30-year-olds. Addiction. 2007 Nov;102(11):1740-6. Epub 2007 Sep 3.
RTDs in Australia: expensive designer drinks or cheap rocket fuel? Drug Alcohol Rev. 2011 Jan;30(1):4-11. doi: 10.1111/j.1465-3362.2010.00181.x.
Alcopops in Sweden–a supply side initiative. Addiction. 2000 Dec;95 Suppl 4:S609-19.