A hazai popsztárgyártás alkímiájáról

A tehetségkutató műsorok „jól álcázott valóságshow-k”. Lehetővé teszik, hogy valaki villámgyorsan kamerák- és szerető/gyűlölő nézők milliói előtt tűnjön fel, de a csatorna termékének a hosszútávútehetségápoláshoz túl sok köze nincsen.

Mindezt az Aktív reklámügynökség hajdani kreatív igazgatója, a valamikori Rapülők, illetve a Jazz+az együttes alapítója, az ARC kiállítás szervezője Geszti Péter nyilatkozta a Velvet celeb rovatának. Visszatérve tehát a kérdésre: a mai, képernyőn felcseperedő – nem egyszer pimaszul fiatal – médiacelebek vajmi keveset tudnak még az életről, saját szakmájukról és rendkívül nehezen maradnak is fent hosszú távon a nyilvánosságban. Ebben pedig nem pusztán ők a hibásak, a műsorok célja nem elsősorban a zenei utánpótlás kitermelése, hanem elsősorban a műsor köré telepedő hirdetők reklámköltéseinek felpumpálása.

Hiszen a kérdés adott: 1. Ki vásárol ma albumot? 2. Ki az, aki érdemben, maga számára is profitábilisan menedzsel egy légből kapott hazai popsztár jelöltet? 3. Illetve ki az, aki professzionális, eladható, de mégis tartós, az előadó arculatához illeszkedő zenei háttérparkot rak az illetékes mögé?

Mindezek természetesen nehezen megválaszolható kérdések, de egy dolog biztos. A megfelelő iskolai, szakmai háttér, a kellő elszántság, a profizmus akarása minden esetben kitermeli a bulvármédia, illetve a haknik amortizáló hatása elleni erős ellenszert – melyek amúgy a legtöbbször pár év alatt kivégzik a hazai popsztárjelölteket.

Az interjút teljes terjedelemben lsd. itt:

http://velvet.hu/celeb/hcdb/napcelebje/2010/05/05/geszti_peter/#2